Díjnyertes tető egy műemlék épületen
A Ferencváros Budapest IX. kerülete. Mindenkinek más jut róla az eszébe. A labdarúgás szerelmeseinek a foci, az ingázóknak a pályaudvar, a szórakozni vágyóknak a Ráday utca éttermei. A Malomudvar műemlék épületeit viszont talán nem csak az építészet kedvelői ismerhetik. Baricza Krisztián és Túróczi Zoltán különleges feladatot kapott: az épületegyüttes, egy irodaházként működő jellegzetes tagja bádogosmunkáit végezték a tőlük megszokott profizmussal. Az anyagválasztásnál pedig nem is volt kérdés számukra, hogy a Prefa termékeit használják. Döntésüket igazolta, hogy 2020- ban elnyerték az Év bádogosa díjat munkájukért.
A XIX. század utolsó harmadában hatalmas fejlődésen ment keresztül Magyarország gazdasága, melynek egyik húzóágazata a malomipar volt. Míg a század első felében a búza határozta meg a magyar kivitelt, a század második felére a liszt is fontos exportcikké vált. Ebben az időben Budapest a világ legnagyobb malomipari központja lett és ezt a pozícióját egészen a század utolsó évtizedéig megőrizte, amikoris a távoli Minneapolis a második helyre szorította vissza. Európa nyugati felén, de még Japánban és Brazíliában is keresett volt a kiváló minőségű magyar liszt. Erről a sikerről tanúskodik az is, hogy a brazíliai búzakivitelnek Jókai Mór Aranyember című regényének fordulatos meseszövésében is meghatározó szerepe van. A malomipar világszínvonalú technológiájához szükséges fejlesztések és újítások jelentős részben Ganz Ábrahám és a mostanában talán már csak villamosmegállóként ismert Mechwart András nevéhez kötődnek. A malomipar húzta maga után a magyarországi gépgyártást, ami akkoriban szintén a világ élmezőnyében helyezkedett el.
A víz erejét kihasználó vízimalmok évszázadok óta meghatározták folyóink, így a Duna partjainak képét. A XIX. század elejére azonban újabb, jobb hatásfokú technológiai megoldások nyertek teret a már akkor is energiaínséggel küszködő országban. Az 1860-as években Pest Közép-Európa egyik legjelentősebb gabonakereskedelmi központjává vált. A fejlődő vasúthálózatnak, de még inkább az olcsóbb szállítási lehetőséget kínáló tehergőzösöknek köszönhetően sorra épültek a malmok Pest-Budán majd Budapesten, a Duna mindkét partján, Újpesttől le a Ferencvárosig. A IX. kerület kedvező földrajzi fekvése, az építkezésekre alkalmas szabad földterületek, a Duna közelsége és így a folyam által a gépek üzemeltetéséhez biztosított nagy mennyiségű víz mind hozzájárult ahhoz, hogy a ferencvárosi partszakasz kiemelt helyet kapott a magyar malomipar történetében. A Soroksári úton egymás után nőttek ki a földből a jellegzetes négy-öt emeletes téglaépületek, a silók és a magasba törő kémények. Utolsóként, 1893-ban a Hungária Árpagyöngy- és Köleskásagyár Rt. malma épült meg a Soroksári út 48-52. számú telken. A létesítmény először 1909. novemberében, majd 1944. októberében is leégett. A háború után többször nevet változtatva egészen 1963-ig működött eredeti funkciójában. A malomüzem bezárását követően irodának és raktárnak, valamint vendéglátóipari célra használták, még városrehabilitációs szakmai kerekasztalt is rendeztek a sokat látott falak között. A magyar malomipar egyik meghatározó létesítménye a rendszerváltás után műemléki védelem alá került. A jelenleg Hungária Malomudvar irodaház néven üzemelő komplexum egyik épületének tetőfelújítása nyerte el a Prefa korcolt lemezfedés kategória díját.
– Régóta dolgozom Prefával – meséli Baricza Krisztián, a tetőfelújítás generálkivitelezője, aki Túróczi Zoltánnal együtt készítette el a díjazott tetőfedést. – Az én vállalkozásom tetőépítéssel foglalkozik, elsődlegesen ácsmunkákkal és tetőfedéssel, közöttük azonban sok olyan összetett munkával is, ahol nagy számban jelentkeznek kisebb-nagyobb bádogos feladatok. A vállalkozásomban - ahol öten dolgozunk és természetesen van egy tanulónk is - a bádogos munkát én viszem egyedül, a munkatársaim az ácsmunkákat és a tetőfedést végzik. A malomnál az egész tetőszerkezetet és a tetőfedéssel kapcsolatos minden munkát az én cégem végezte generálban. Ez magában foglalta a teljes épületszerkezet felújítását, kezdve a meglévő burkolatok, az elrothadt deszkázat és az ideiglenes ponyvafedés elbontásával, folytatva az ácsszerkezettel, amit lényegében restaurálni kellett, hiszen volt, ahol a tetőszerkezet húsz centit meg volt rogyva. Először ott voltunk vagy hatan, és az ácsszerkezetet meg a tetőfedés alátéthéjazatát kompletten megcsinálta az én csapatom. Ebbe beletartozott a gerendák megemelése, az ácsszerkezetek megerősítése és a deszkázat, majd amikor megvolt a deszka szerkezet, akkor elhelyeztük az alátétfóliát. Ezután a csapatom elment máshova dolgozni, maradtunk ketten Túróczi Zoltánnal és megcsináltuk a bádogosmunkát.
Baricza Krisztián ácsmester, tetőfedő vállalkozó. Az eredeti szakmai végzettsége ács-állványozó, majd mestervizsgát tett, valamint tetőfedő képesítést is szerzett. Huszonnyolc éve dolgozik vállalkozóként a tetőépítő szakmában. Tizennégy évvel ezelőtt egészítette ki tevékenységét a bádogos szakmával. Sikeres vállalkozóként, érett fejjel úgy érezte, hogy tovább kell lépnie. Tiszteletre méltóan, hogy 34 évesen ment el Veszprémbe a bádogos iskolába.
– Ez a ház, amin dolgoztunk, egy kis ékszerdobozként emelkedik ki a környező épületek közül. Régen egy kazánház volt, amit a tulajdonos irodaépületként kíván hasznosítani. Ennek megfelelően a szakszerűség és az esztétika kettőse vezérelte a munkánkat – mondja Baricza Krisztián. – Azzal kezdtük, hogy a tervezésben egy csomó mindent módosítottunk olyan szempontból, hogy a megrendelő számára hosszú távon is előnyösek legyenek, illetve a csomópontok szakszerűen legyenek kialakítva. A nagyjából 630 m2-es fedés teljes mértékben összekorcolt, duplázott korccal lett kialakítva és 21 tetőablakot építettünk be úgy, hogy közben alkalmazkodnunk kellett a meglévő régi szerkezetekhez.”
Nehezítette a szakemberek dolgát, hogy itt igazából két tetőről van szó. A nagy tetőből, amelyen a tetősíkablakok találhatók, kiemelkedik egy, az épület hosszának majdnem háromnegyedét betöltő tetőépítmény, amibe álló ablakok vannak. A munkát párkányok, oldalkávaburkolatok, belső kávák, nem kevés törés teszi összetetté, amelyek mind precíz, szakszerű csomópont kialakítást igényeltek. Szükség volt a két szakember kreativitására a tető szellőzésének kialakításához is, amelyre a párkányok alatti átszellőztetés lett a megoldás. Az esztétikus megjelenés miatt az ablakoknál a szimmetriára törekedtek, még némi anyagveszteség árán is.
„A tető két hónap alatt épült fel, a bádogozás pedig három hónapos munka volt. Mindezt az is tetőzte, hogy június-júliusban volt a befejezés, ezért a nagy magasságon kívül a meleg is elég nagy kihívást jelentett, folyamatosan árnyékolnunk kellett magunkat – folytatja a 2007-től gyakorlati oktatással is foglalkozó mester. – A bádogos szakma sajnos le van építve, alig van képzés. Kevesen vagyunk, akik hadra foghatók az ilyen komolyabb munkákra. Zolival mi már többször dolgoztunk együtt, idén is csináltunk közösen egy társasházat Fehérváron. Az ilyen nagyobb munkáknál fontos, hogy az emberek összefogjanak, kellenek az olyan szakemberek, akik együtt tudnak dolgozni. Ennél az épületnél, ami egy globálisabb vállalás volt, a munka volumene és a szigorú határidő miatt szükség volt az összefogásra, de meg is lett az eredménye. A feladat jellege és a sok, szakmailag kihívást jelentő csomópont miatt úgy éreztem, hogy érdemes beadni erre a rangos pályázatra.”
A szakember megérzése pedig, mint utólag kiderült, összhangban volt a zsűri véleményével, akik értékelésükben kihangsúlyozták, hogy a téglalap alap miatt egyszerűnek tűnő tetőfelület számos nehezen megoldható, komoly tervezést igénylő csomópontot tartalmaz. Az épület korcolt lemezfedésének kivitelezési minőségében visszaköszön a szakmák közti összhang: a pontos, minőségi ácsmunka és bádogos kivitelezés, amelynek eredményeként hibátlan tető jött létre. A tető korcolt fedősávjainak kiosztási pontossága tökéletes és igényes, a tetősík ablakok és az álló ablaksorok szegélyezése hibátlan. Az épület falcsatlakozásának csomópontja magas szakmai tartalommal és minőségi kivitelezéssel készült, ahogy az alapanyag megmunkálása, a szerszámhasználat is a legmagasabb színvonalú munkára utal.
Hitelesség és ajánlás
A megrendelő teljes mértékben a szakemberekre hagyatkozott az anyaghasználatot illetően, elfogadta véleményüket, ők pedig a Prefát választották. A mester döntését annak tartósságával, időtállóságával és a lágy szerkezet miatti könnyű megmunkálhatóságával indokolta. Lényeges szempont volt még a precíz és esztétikus kialakítás szempontjából, az anyag mérettartósága, és hogy más lemezfajtákhoz képest kevésbé érzékeny. - „A Prefa termékei biztosítják a szakemberek számára azt az anyagot és minőséget, amivel garanciával, jól lehet dolgozni, és természetesen az ár-érték arány sem mindegy a megrendelőnek.” – mondta Baricza Krisztián, az év bádogosa. – „Hitelesség van emögött.”
Szerző: Tóth Balázs
