Erdély kapuja a Szentendrei Skanzenben
Kétségkívül rendhagyó és asszociatív épület a Szentendrei Skanzen Erdéllyel foglalkozó kiállítási egységének fogadóépülete. A teljesen absztrakt épület tervezője, Bársony István nem funkcionális térként, sokkal inkább, mint egy szobrot közelítette meg az épületet munkája során. A Prefa korcolt homlokzat és tetőfedő anyagai pedig remekül kihangsúlyozzák ezt a szobor jelleget. Újra egy szép példa, ami a Prefa anyagok felhasználásának sokszínűségét mutatja!
Geometriáját tekintve teljesen rendhagyó az épület, hiszen egyetlen függőleges és derékszög sem található rajta. Ez a teljes tetőn és homlokzaton korcolt lemezfedéssel tervezett épület esetében igencsak feladja a leckét a bádogos szakembernek. A tervező azonban már a kezdetektől Forró Sándor, a Prefa Építész szaktanácsadójának támogatásával dolgozott, megkönnyítve a kivitelező munkáját.
Lássuk, hogyan készült a nem mindennapi épület tető és homlokzatburkolata.
Gazdaságosan, hulladék nélkül
„Az már az elején nyilvánvaló volt, hogy korcolt fedéssel, nagyon változó fedősáv kiosztással kell dolgozni. A tervező tisztában volt a feladat komolyságával, éppen ezért szigorú burkolatkiosztási tervet készített.”- tudhattuk meg Forró Sándortól.
„A homlokzat esetében alapvetően három kritériumot kellett figyelembe venni. Az első, hogy a burkolatok kiosztása soronként változik, és 1-1 sarnival (fedősávval) maximum 3 méterig mehetünk el a homlokzaton. A második, hogy ne legyenek felesleges anyagtorlódások, hiszen ezek optikailag nem túl szerencsések. A harmadik kritérium, a korctengely távolságok kiosztása, ezt érdemes a rendelkezésre álló anyagokhoz igazítani annak érdekében, hogy minél kevesebb hulladék keletkezzen.”
A Prefa Prefalz éppen ezért ideális választás. A 0,7-es lemez H41-es korcolási minősítéssel alkalmas állókorcos fedés készítésére, így párkánylemezzel elválasztva alkalmazható, elkerülve az anyagtorlódásokat. A Prefalz háromféle méretben létezik: 500, 650 és 1000 mm szélességben. Homlokzaton alapvetően az 500 mm-es változatot kell használni, hiszen nagyobb a szélszívás. Ez esetben mégis az 1000 mm szélességű változatra esett a választást, amelyet kifejezetten kiegészítő lemezfedések készítésére alkalmaznak, abból önálló fedést nem lehet készíteni. Kivételt képez ez alól az az eset, amikor az hasításos eljárással készül, azaz hosszában vágják el a lemezt keskenyebb sávokra, így már homlokzatburkolatként is funkcionálhat. Az 1000 mm-es tekercsből a lehető leggazdaságosabban, hulladék nélkül lehetett a kiosztásokat kivágni.
A homlokzat szögkorcot, vagy levegőkorcot igényel, ami lehetővé teszi a lemezek egymás melletti elmozgását. Ennek olyan esetekben van jelentősége, ha pl. csak egy része kap napot az épületnek, így a két egymás melletti lemez közül csak az egyiket éri, átmelegszik, és a dilatáció miatti mozgását lehetővé kell tenni.
A tetőn kettős állókorcot használtak a vízállóság miatt, hiszen ez már 12 fokos hajlásszögtől fokozottan vízzáró.
Vajon körbeér a vízszintes?
A kivitelezést Bagyinka Árpád bádogos végezte, aki az említett burkolatkiosztási terv alapján dolgozott. Ez tehát a változó szögek miatt elengedhetetlen volt. „Munkája során figyelembe kellett vennie, hogy az a lemezsáv nem 90 fokos homlokzaton van, így más lesz a vetülete és a homlokzati síkon mért tényleges mérete. Feladatát nehezítette, hogy az egyéb munkálatok és az állványzat miatt csak síkról síkra tudott haladni, nem tudta egyben kezelni az egészet ezért okozott némi aggodalmat, hogy mire a végére ér, körbe ér- e a vízszintes. Mivel tapasztalt, profi szakemberről van szó, természetesen végigért.” - emlékezett vissza a projektet támogató szakember.
A mester az anyagok megmunkálásakor a lehető legnagyobb gondossággal járt el. A lemezsávok elkészítését bádogosüzemben, CNC vezérelt élhajlítóval végezte, így szemben a görgős eljárással, nem keletkezett feszültség az anyagban, ami homlokzatburkolat esetében fontos szempont.
Standard megoldások az épülethez igazítva
A lemezsávok rögzítése indirekt módon történt, ahogyan az a nagykönyvben meg van írva. A csomópontok tekintetében a munka nem igényelt bonyolult megoldásokat. A Prefa standard gyűjteményében is megtalálható csomópontokból rakták össze a teljes burkolatot. A standardban lévő csomópontok előnye, hogy tervezőprogramba integrálhatók, és szükség esetén át is dolgozhatók, megkönnyítve ezzel a tervező munkáját. Ugyancsak a standard gyűjteményből, a helyi viszonyokhoz adaptálva készült a be- és kiszellőzés is.
A vízelvezetés belső helyzetű eresz segítségével történik az épületen. Ez minden esetben dupla levezetést jelent, ahol az elsődleges eresznek szélesebbnek kell lennie, mint amilyen magas. A másodlagos eresznek pedig az elsődleges eldugulása esetén is meg kell tudni oldania a vízelvezetést. Természetesen a betorkolló csonkot is duplán kell kialakítani, ott arra kell figyelni, hogy a másodlagos legalább 1,4x nagyobb legyen, mint az elsődleges. Az átszellőzést itt is biztosítani kell!
Attika alumíniumból?
A tervezők sokszor indokolatlanul tartanak ettől a megoldástól. Ennél a projektnél ugyanakkor nem volt kérdés, hogy az attika alumíniumból készül, amit korcolt fedéssel valósítottak meg, és igazi mestermű lett. Az attika esetében arra kell figyelni, hogy abban az esetben, ha a lemezsávok szélessége meghaladja a 80 cm-t, már fedésnek minősül, így csakis állókorccal lehet toldani őket.
