Év Háza 2022: a Prefa különdíját a Bánáti és Hartvig új irodaépülete nyerte
A neves szakmai zsűri döntése alapján a Bánáti és Hartvig Építész Iroda új épülete, Bánáti Béla, Hartvig Lajos, Kiss Noémi és Lőcsei Vera munkája nyerte el idén az Év háza pályázat Prefa támogatói különdíját. A szakmai fődíjat egy elegáns budapesti villa és a szolnoki Várkapu Látogatóközpont tervezői vehették át a Symbol Budapestben tartott gálaesten, amelyet idén is sokan online követtek.
A Prefa évek óta támogatója az építészek munkáját elismerő, legrégebbi, legismertebb és elismertebb rangos független szakmai díjnak, az Év házának. Ezúttal a neves zsűri által odaítélt támogatói különdíjat a Bánáti és Hartvig Építész Iroda új irodaépülete nyerte, amely idén számos már, rangos szakmai elismerést is bezsebelhetett. A munkán Bánáti Béla, Hartvig Lajos, Kiss Noémi és Lőcsei Vera dolgoztak. A tervezők hitvallása, hogy a megbízói igények kielégítése mellett időtálló, környezetbarát és szerethető épületek létrehozására törekednek. Ezek az elvek vezérelték őket új saját irodaépületük kialakítása során is. „Érdekes élmény volt a saját jövőbeli irodánkon dolgozni, látni a folyamatos változást, ahogy a terveken elképzeltek eljutnak a végeredményig. Nem egyszerű, hogy gyszerre voltunk megbízó és megbízott a folyamatban.” – mondta el Kiss Noémi és Lőcsei Vera a díjátadó alkalmával készített interjúban. - „Az is élmény, hogy az iroda elkészülte óta szakmai vezetéseket tartunk az érdeklődők számára.”
A Prefa különdíjjal jutalmazott pályaművet Tóth Balázs, okl. építész, az Építésügyi Minőségellenőrző Nonprofit Kft. szabványügyi és képzési témavezetője a következő szavakkal méltatta:
„Rendes ember nem pazarol, és nem szemetel. Röviden ennyi.
Hosszabban? Nos, én azt szeretem az efféle épület-méltatásokban, hogy az ember egy kicsit el tud mélyedni a környék és az épület múltjában, tanulmányozhatja a ház részleteit, elgondolkodhat a beruházók és a tervezők elképzelésein és rácsodálkozhat az egykori és mostani kivitelezők mesterségbeli tudására, lehetőségeire, és persze azok korlátjaira.
A Magyar Nemzet adta hírül 1964. január 17-én, pénteken, hogy „A főváros egyik legmodernebb éttermét és sörözőjét, az Alba Regiát, csütörtökön nyitották meg a lágymányosi lakótelep tövében, a Fehérvári út 38-as számú házban. Az Alba Regia étteremben egyszerre 200 személy étkezhet. A söröző érdekessége, hogy egész nap árusít zónaételeket. Nyáron, a tető- és az utcai teraszokkal együtt mintegy 600 személy befogadására képes a kis kombinát.”
Egy ugyanezidőbeli, talán egy folyóiratban megjelent hirdetésben pedig ez olvasható: „Buda új színfoltja a minap megnyílt Alba Regia étterem, söröző. A modern hangulatos helyiségekben a magyar és francia konyha különlegességeit szolgálják fel. Kitűnő borok. Esténként Sárdi Elemér tizennégy tagú népi zenekara játszik. A sörözőben zóna-ételek, frissen csapolt és palackozott sör. Menürendszer, előfizetéses étkezés, elvitel esetén IV. osztályú árak.”
A vendéglő előfizetéses étkezése az irodalomtörténetbe is belekerült, Ferencz Győző Karrier című írása így kezdődik: „Valamikor 1964 őszén vagy 1965 tavaszán hazafelé tartottam az Alba Regia étteremből, ahová ebédre voltam befizetve. Útközben a Fehérvári úton egy könyvesboltban megvettem Tadeusz Dołęga-Mostowicz Karrier című kétkötetes regényét. A Magvető Könyvkiadó Vidám Könyvek sorozatában jelent meg 1962-ben, 34 000 példányban. … Az ötvenes-hatvanas évek fordulóján épült, késő szocreál lágymányosi lakótelepen az Alba Regia a szomszéd házhoz tapasztott, bauhaust idéző, kocka alakú pavilonban üzemelt. Tetőteraszán, egy kis irodában lehetett megvenni a heti ebédjegyeket. Tanítás után átballagtunk, az asztaloknál elszórtan üldögélő tíz év körüli gyerekeknek karján fehér asztalkendővel pincér szolgálta fel a menüt. Borravalót is adtunk. Ötven fillért?”
Arra pedig határozottan emlékszem, hogy egy több mint fél évszázaddal ezelőtti magyar film szereplői ennek a kis kombinátnak a tetőteraszán táncoltak. Ott azért lehetett némi dinamikus terhelés is. Mindezeket azért mesélem el, mert a helytörténeti kutakodás nem csak arra alkalmas, hogy elmerengjünk a tizennégy tagú zenekaron, a hatvanas évek lengyel-magyar irodalmi kapcsolatain vagy az ötven filléres borravalón, hanem hogy visszagondoljunk a ház élettörténetére és tisztelettel adózzunk az egykori tervezőknek és kivitelezőknek. A Fehérvári út 38. egy majd’ hatvan éve álló, láthatóan többféle funkció kiszolgálására alkalmas jó épület, amely megfelelt étteremnek, zenés presszónak a tetőteraszon, elviselte, hogy filléres bolttá alázták, csendben tűrt és most – még ha fellengzősen hangzik is – megdicsőült. Ezért érdemes volt kivárni – mondhatnánk szintén kicsit fellengzősen. A Bánáti és Hartvig Építész Iroda új irodája ugyanis az utóbbi években minden díjat elnyert, amit csak lehetett, minden szaklap írt róla rövidebb-hosszabb méltatást.
Minden cikkben elolvasható a tervezők jelmondata, hogy „Amit lehet, használj fel újra, ne burkolj, ne fess semmit csak azért, hogy szép legyen!". Erről eszembe jut, hogy mikor nemrégiben családom egyik idősebb hölgytagját teával kínáltam és mutattam neki az általam szépnek tartott egyszerű vonalú, fehér bögrét, akkor kézbe vette, körbeforgatta, megnézegette és azt mondta, hogy szép, szép, de még szebb lenne, ha lenne rajta valamilyen minta, mondjuk egy virág. Attól tartok, hogy ő kevésbé értékelné az irodaépület gondolatiságát, tiszteletre méltó őszinteségét és még az a praktikus megoldás sem derítené jobb kedvre, hogy ebben az irodában „in situ” tanulmányozhatók a szakma alapjai, a statika, az épszerk és az épülettechnikai rendszerek különböző megoldásai. Egy betévedő Schmidt kalapács a mennyországban érezné magát!
Szerencsére nem a mi feladatunk eldönteni, hogy mi a szép – az enyém biztosan nem, azt pedig sejteni véljük, legalábbis szeretnénk, hogy mi a jó. Köszönet a tervezőknek és a megvalósítóknak társadalmi tudatosságukért és környezetünk iránti elkötelezettségükért. Azt különösképpen köszönjük, hogy nem csak elméletben képviselik a fenntartható építészeti szemléletmódot, hanem mindezt jó példát mutatva következetesen végigvitték az épületen, így a kevésbé bennfentesek, valamint a kívülállók számára is elérhetővé és megérthetővé tették a nem szemetelő és nem pazaroló gondolatiságot.
Reméljük, hogy a hatvanéves épület hamarosan új funkciójában is helyszínévé válik valamelyik irodalmi alkotásnak, netán feltűnik majd egy új, közönségsikert arató filmben. Még ha nem is rokiznak majd a tetőteraszon.”
Év háza 2022: egy budapesti villa és egy szolnoki középület nyerte a szakmai fődíjakat
Az idei évben 20 középület és 25 családi ház került az elismert szakemberekből álló zsűri elé. A családi ház kategória legjobbjának Fazekas Katalin DLA és Vilics Árpád munkáját, a téglaburkolatos, elegáns A15 villát találta a zsűri, míg a középület kategória fődíját Álmosdi Árpád, Csendes Monika és munkatársaik Szabó Gabriella, Balogh Tóth Anna érdemelte ki a szolnoki Várkapu Látogatóközpont tervezési munkájáért.
A pályázatot évről-évre a Magyar Építész Kamara és a Magyar Építőművészek Szövetsége szakmai védnökségével írják ki, fenntartásáról pedig az építőipar legnagyobb gyártóinak összefogása és támogatása gondoskodnak. Az Év háza pályázatot a Leier Hungária Kft. mint főtámogató mutatta be 2022-ben is.
Háttérinformáció az Év háza pályázatról
A 2008 óta új időszámítását élő szakmai pályázaton a zsűri két fődíjat oszt ki: családi ház, kis társasház, valamint középület kategóriában. Mellette két szakmai és további 5 támogatói díj odaítéléséről is döntenek. A szervezők immár harmadik éve a közönség véleményét is megkérdezik.
A hagyományokhoz híven, ez évben is neves szakemberek alkották a zsűrit: Noll Tamás a zsűri elnöke, Ybl Miklós- díjas építész, a MÉK egykori elnöke, Dévényi Tamás társelnök, a Magyar Művészeti Akadémia Tagja, Krizsán András DLA társelnök, a MÉSZ elnöke, Dr. Hajnóczi Péter társelnök, a MÉK elnöke, Szoják Balázs társelnök, az Év háza díj alapító kurátora, Tóth Balázs okl. építész, az Építésügyi Minőségellenőrző Nonprofit Kft. szabványügyi és képzési témavezetője, Dr Tóth Elek DLA, címzetes egyetemi tanár, a BME Építőanyagok és Magasépítés Tanszékéről, valamint a 2021- es Ybl Miklós- díjjal kitüntetett építészek: Erhardt Gábor, Erő Zoltán, Fernezey Gergely DLA, Lente András és Szőke László.
